Oké, négy hónapig nem eszem majd néhány liblingemet - nem nagy ügy. De ez a kihívás tartogat még valódi kihívásokat. És most nem az alapanyagok beszerzésére (ami 2016-ban már könnyű feladat, lesz is erről szó) vagy a négy havi non-stop főzőcskézésre gondolok. Ezek a parák társasági eseményekkel és a testemmel kapcsolatosak! Viszont nagyon elszánt vagyok, és ha lesznek is botlások, úgy tisztességes, hogy róluk is beszámolok itt a blogon - hiszen ez egy igazi emberkísérlet!

Szeptemberben három esküvő

Kell ennél többet szólani? Más ember esküvője nem az étkezési kihívásokról, hanem az ifjú pár szerelméről szól. Ilyenkor nincs helye a “Nem tudtad, hogy vegán vagyok, ne hadonássz nekem ezzel a büdös hússal!” mondatoknak. Az sem oké, ha a túléléshez a koktélruhám aljába varrom azt a kis hazai quinoaropogóst. Vedelni viszont muszáj, hiszen nem azért dolgozik a dj-t, hogy valaki savanyú fejjel a telefonját nézgesse a teljes lagzi alatt. És aki iszik, egyen is! Egyelőre nincsen tervem! Ötlet, valakinek?

Az emésztésem

Nehéz erről írni, de muszáj. Szóval eddig is sok zöldséget, gyümölcsöt és gabonafélét ettem, viszont ebben a négy hónapban táplálkozásom pilléreiből ők építőanyaggá és kötőanyaggá lépnek elő. Az anyagi világnak, meg mint tudjuk, megvannak a maga törvényei... Mi lesz, ha a  sok rostos és nyers ételnek nem csak sok tápanyagot, hanem gyakori puffadást is köszönhetek majd? Lehet, hogy nem ma, nem holnap, de mi van, ha holnapután? Mi lesz, állandóan pukiznom kell? Mi lesz, ha meg is teszem? Ismeritek a pillangó-hatást?

Karácsony

Azaz a céges és családi bulik időszaka. Ezek bulik pedig - hiszen tudjuk - főként a zabálásról szólnak. Az évek (hónapok) és a rutin viszont remélem segíteni fognak, illetve a legjobb védekezés a támadás elvén vegán fogásokkal fogom felrázni a rokonok, barátok és üzlettársag ízlelőbimbóit.