"Örökké szeretni foglak!"

Ahogy egy sportoló készül a versenyre, úgy készülök én is erre az életmódbeli kihívásra: rotyogott már vegán étel a tűzhelyemen, és előre száműztem néhány dolgot az étrendemből. Idáig ezek boldoggá tettek, de a szigorú vegán élet – egyelőre – aggodalommal tölt el. Milyen lesz lemondani néhány kedvencemről?

TOJÁS

Talán a legfontosabb ezen a listán. A legkedvesebb egysejtűm, már ha az étkezésről van szó. Imádom számos formájában: lehet ötperces vagy kemény, jöhet krémként vagy salátába, töltöttként, omlettként, frittataként vagy a nehéz reggeleken rántottaként. És tojás nélkül a lecsó is szomorú… Meg a palacsinta is!!! Szóval lehetlennek tartom, hogy január elsejétől se roppanjanak kezem alatt a tojáshéjak (nesze neked vegán-kihívás!) 

SAJT

A sajt életem alapvető része, bár az elmúlt hónapban mellőztem gyorsérlelésű műsajtokat - és egyáltalán nem hiányoznak! Ugyanakkor ebben a négy hónapban messze el fogom kerülni a szaküzleteket, ahol valódi tejből valódi baktériumok által készült sajtok illatoznak (na meg folynak, keménykednek, finom penészes kérget növesztenek...). Most komolyan, mennyi mindent köszönhet már az emberiség a sajtkészítésnek? Túró, mascarpone és ricotta - ti is hiányozna fogtok! A Bigger Splash című filmben van egy jelenet, amikor Ralph Finnes és Tilda Swinton friss házi ricottával etetik egymást… Lettem volna dublőr…

VADAS MARHA

Az uncsi csirke nem fog hiányozni, disznót egyébként sem eszem, de a borjú- és marhahús, pláne vadasmártásban egy üzenet az egekből. Amiben az áll, hogy a teremtés alapvetően OK, hiszen ha karamellizált zöldségekből sok fűszerrel krémest szószt tudunk készíteni, hogy azzal locsolgassuk a forró zsemlegombócokat és az omlós húst, akkor nagy baj nem lehet.

VADHÚS

A vadas szósz után nem is következhet más, mint a vadételek. Ritkán eszem, de olyankor mindig hálát adok az okos magyar erőgazdálkodásért és a bölcs természetért. A vadhús biztosan mentes az antibiotikumtól és más adalékanyagtól, amikkel a fogyasztásra szánt háziállatokat kínozzák. Az erdészek pedig figyelnek az ökológiai egyensúlyra - még akkor is, ha ehhez erőszakot kell tenniük. Szomorú ez, de nem annyira, mint hogy nálunk karácsonyi menü rendszerint dámszarvashúst-tartalmaz…

HAMBURGER

És igen, egy évszak nem telhet el anélkül, hogy ne vennék magamhoz egy jó kis burgert Budapest belvárosában… Esetleg két burgert… Esetleg egy gyerekfej méretű burgert (lásd a poszt fotója). És annyi jó helyről lehet már választani! És mindezt úgy mondom, hogy nem vagyok egy nagy húsevő, de a szószokban tapicskoló füstös húspogácsák és meleg zsemle szerelme megunhatatlan.

HALAK ÉS A TENGER GYÜMÖLCSEI

Bár a tenger zöldségeiről nem kell lemondanom, spirulinát (algát) ugyanis boldogan fogyaszthatok majd orrvérzésig... - vajon mért csak egy icipict tesz boldoggá ez a tény? Minden, ami vízben született és él, szerintem 2017-től újra szívesen látott szereplő lesz az étrendemben. Hiszen azt minden magyar tudja, hogy a tengerparti országok lakosai boldogok és egészségesek, és ezt a sok finom halnak, ráknak és polipkarocskának és minden más tengeri jónak is köszönhetik. Szárazföldi lányként én pedig a harcsának és a pisztrángnak mondok nagy köszönetet. Helló hal, viszlát januárban...

Sok-sok kérdés, amire a 122 nap végén válasz kapok majd: boldogabb az élet vegánként, vagy maradok-e a cleaneating lazább formájánál? Éljen tehát a nyitott lélek és a négy hónapos vegán kihívás!